18. Kerületi Hírek

Keresés


A tartalomhoz

Balázsolás

Balázsolás a katolikus egyházban minden év február 3-án
Szent Balázs örmény születésű orvos és püspök, később remete a IV. századi keresztényüldözések során, 316-ban szenvedett vértanúhalált. Sok csodás gyógyítás fűződik a nevéhez. Ünnepét február 3-án tartják, a katolikus egyházban ekkor végzik a balázsolás szentelményét.
Az örmény Szebaszté városában (ma Törökország) élt. Példamutató keresztény élete miatt Szebaszté hívő népe püspökké választotta. Balázs erre a Szentlélek indítását követve visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a rá bízott közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.

316-ban Agricola római helytartó, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve, elfogatta a püspököt, aki ellenállás nélkül hagyta, hogy a bírói szék elé hurcolják. Mivel nem tudták hittagadásra kényszeríteni, megkorbácsolták, és siralomházba került. A börtönben is sok segítséget kérő ember kereste föl. Rabságában sok csodát tett, amelyekről a legendája beszél. Vízbefojtás általi halálra ítélték, ám végül lefejezték.

Kultusza halála után megkezdődött; a keleti egyházban a VI. századtól, a nyugati egyházban a IX. századtól tisztelik a torokbajok ellen védő szentként. A késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. Ereklyéit Tarantóban, Mainzban, Trierben, Lübeckben, Párizsban és Raguzában őrzik, itt a város védőszentje is lett. Templomok épültek tiszteletére Konstantinápolyban és Rómában is.

Szent Balázst a középkorban rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolták, pásztorbottal és keresztbe illesztett gyertyákkal, sertésfejjel és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint kínzatása alkalmával a testét tépték.

Nevéhez számos csoda és legenda fűződik. Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút. A gyermek édesanyja a börtönben sínylődő püspöknek kenyeret, húst és gyertyát vitt hálából. Erre a legendára alapul a balázsolás szokása.

A Balázs-áldás mindmáig élő liturgikus szokása csak a XVI. században keletkezett, és a XVII. században nyomtatták ki a Rituale Romanum (Római Szertartáskönyv) függelékében.

Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségéért. Az orvosok, a takácsok, a szélmolnárok és a fúvós muzsikusok védőszentje. Mint az állatok barátja oltalmazza a háziállatokat és a nyájakat a farkasoktól. Időjelző szentként is tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi.

Szent Balázs ünnepét a XII. század óta február 3-án tartják, a katolikus egyházban ekkor végzik a balázsolást. A hívők még ma is szívesen fogadják a szent áldását a Gyertyaszentelő gyertyáinak fényében.
Magyar Kurír ................................................................................................ Vissza a fő oldalra