18. Kerületi Hírek

Keresés


A tartalomhoz

Kávéházi Esték 2013 június

Ismét Pestszentlőrincre látogattak a múzsák
A kilenc ókori múzsából jelen volt néhány: a zene, a költészet, kicsit átvitt értelemben a történetírás (és műfordítás)... és hát az újkorból, a modern időkből, a képzőművészet. Június 20-án szokott helyükön, a Zila Kávéházban gyűltek össze és a Krúdy Gyula Irodalmi Kör nevet viselték. Kávéházi Estét tartottak. A 37 fokos rekkenő hőség ellenére a megszállottak és elhivatottak - művészek és művészetkedvelők - ott voltak.
Csupán 2-3 óra hossza, mégis hatalmas este volt! Ez is, mint a többi. Az emberi tudás, az előadások nagy készsége, az adottságok felsőbb fokon, a sokszínűség, az alkotás, a teremtett világ első számú szereplői, a művészek voltak jelen. A múzsák! Az Ember.
Zene: Király Tamás gitárművész és Tálas Ernő, a Svéd Királyi Opera tenorjának előadásában. Nem lehetett betelni a húrok hangjával, sem a kiséret nélküli szóló énekléssel. Szerencsére visszatérően hallhattuk őket.
Képzőművészet: Görbe Anitát, Haranghyné Ancit és Ormos Zsuzsannát - akik Képzeletbeli vonalak címen közös tárlaton szerepeltek, illetve szerepelnek 2013. július 17-ig a Zila Kávéház Galériájában - Haranghy Géza író, költő, a Kárász József Irodalmi Kör elnöke mutatta be részletesebben és nyitotta meg a kiállítást.
Aztán mindhárom alkotó külön is bemutatta saját magát és munkásságát. Három ember ugyanabból a városból - de három világ!
Az alkotók
(abc sorrendben) műveiből néhányat bemutatunk.
Ők valamennyien Hódmezővásárhelyen élnek. Onnan érkeztek erre az alkalomra.

Fotógaléria

Görbe Anita, Haranghyné Anci, Ormos Zsuzsanna művei

Javasolt képméret: teljes képernyő!

A Meghívóban a következőket írják saját magukról:

Görbe Anita
"Csodálatos dolog egy nagy egész hangzásból csak egy finom részletre összpontosítani a zenében. A világot a fényképezőgép szemével két dimenzióban látni. Tus és ceruzarajzokkal, egy mázas samott lap apró repedezésével a mélység finom látszatát megteremteni."

Haranghyné Anci
"A városunkban működő Art. Pagony Művészeti Önképző Körrel 2009 tavaszán voltunk a Szépművészeti Múzeumban megnézni Alfonz Mucha kiállítását, és az Ő stílusát vélte felfedezni a férjem a rajzaimon. Így megszülettek a 'kalapos virágportrék'. Azóta mindíg 'kihívás'-ként készítek minden rajzot, azzal a céllal: mire vagyok képes? Azóta próbálkozom..."

Ormos Zsuzsa
"A hidegtű számomra a leheletfinom vonalak és festői, lágy tónusok megvalósítója, mellyel nyugalmat, szeretetet, finom érzéseket lehet kifejezni. Kedvenc motívumaim a fák, nyesedékek, gyökerek, melyek görcseikkel, ágaikkal, formáikkal emberi mozdulatokat, jellemeket, karaktereket jelenítenek meg."

Költészet, irodalom: Számos megjelent "tollforgatóból" néhányat név szerint is megemlítünk. Haranghy Géza költő, író beszélt a képzőművészekről, saját városáról, Hódmezővásárhelyről, ahol él. Hozott magával munkáiból is.
Jóllehet ez az est nem Haranghy Gézáról szólt, de az előadói asztalon láthattuk néhány könyvét. Az Est után beleolvashattunk azokba. Az egyik a
Ki volt Hüm Brek? A bájos prózás-verses mesekönyvből megtudhatjuk, hogy ki is volt - nem más, mint a táncos béka. A másik könyve a Szavak szárnyán verses kötet. Líra - szerelmes, de szüleiről is ír. Rekviem című versével édesanyjára emlékezik:
"Bús illatú orgonák. Anyám virágai.
Halk szava elmúlt már, de élnek az álmai -
ha itt lenne, dúdolná a 'Lila orgonákat',
én szeretném elvinni az összes lila ágat!

Borongó bús felhő, öleld át a fákat,
vigyázd az álmokat, lila orgonákat!"

Ossik János író-műfordítóval fényesi Tóth János irodalmi alkotó, irodalomszervező, előadó, az est házigazdája beszélgetett. Izgalmas, tartalmas beszélgetésnek lehettek tanúi a jelenlévők. A portrébeszélgetésnek
Az Ezüst-tó kincse címet adták. Ossik János egyébként ezzel a címmel fordította le és ezzel a címmel jelent meg magyarul a híres Karl May német indián-vadnyugati író Der Schatz im Silbersee 1894-ben német nyelven megjelent könyve. A nyilvános interjúból megttudhattuk, hogy milyen fantasztikus termékeny író volt a szerző, amely könyvekből nem kevesebb, mint 16 kötetet fordított le ez ideig Ossik János, akinek ízes, élményekben gazdag előadását bizonyára akár reggelig is szívesen hallgatta volna a publikum.
Különleges zamatot adott a beszélgetésnek a fényesi Tóth János által kezdeményezett, a közönséget aktiváló találós kérdések felvetése, amelyekből - többek között - kiderült, hogy 1.100.000 példányban vásároltak eddig magyar nyelven a szerzőtől-műfordítótól kiadott könyvet. A sikeres válaszolók egy-egy Karl May könyv-jutalomban részesültek. A nyereményeket a műfordító adta át - nagy tapsvihar közepette.

Király Lajos költő, író, műfordító, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke rövid beszédében felemlítette gyermekkori élményeit, olvasmányait. A Verne-regényeket, aztán Robinsonról is beszélt, meg arról is, hogy sokat játszottak a többi gyerekkel együtt indiánost.
Kifejtette, hogy milyen fontosak az ember életében az olvasmányok.
Majd Ossik Jánosról, a műfordításról, a műfordítás lelki élményéről is szólt - hiszen saját maga is műfordító.
Az Ezüst-tó kincse című könyvről különleges utalást tett: beszélt a filmesített változatáról.
Ezt az 1 óra 46 perces filmet oldalunk alján fogjuk idézni a Youtube-ról.
Az elnök beszédét követően Király Tamás jóvoltából még egyszer megszólalt a gitár, aztán Kanizsa József író, költő, kritikus, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára lépett a mikrofonhoz és búcsúzott el a közönségtől.
Az ő 2013-ban kiadott a
Hit ereje című verseskötetét is minden bizonnyal többen meglátták az elnöki asztal szélén, amelyet talán csak egy-két percre tett oda. Ez a kötet XVI. Benedek pápa által 2013-ra meghirdetett "hit éve" alkalmából jelent meg. Igen szép istenes versek olvashatók benne, amelyekből ide idézzük most az Ima Jézus Krisztushoz címűt:
"Jézus Krisztus!
Tekint le e Népre,
E magyar hazában
Él már ezer éve,
Téged szeret.
Add vissza hitük.
Szebb jövőről
Álmodik gyermekük.

A bűnt az utódok
Megbűnhődték.
Bocsásd meg az
Ősök súlyos vétkét.
Jézus Krisztus!
Segíts e Népnek!
Adj nékik szebb,
Boldogabb Jövőt...!
.............Ámen"

Ossik János az interjú során megemlítette, hogy fordítói munkájban nagy segítséget kapott Kóczián János író-műfordítótól, aki ezen az estén is jelen volt a teremben.
Akkor csak egy rövid meghajlás erejéig láthattuk őt. A hivatalos program befejeződése után azonban beszélgetést kezdeményeztünk vele.
Az elkészült interjút a mellékelt videóban közreadjuk.

Karl May: Az Ezüst-tó kincse filmre vitt változata (forrás: Youtube)

Az oldalt írta és összeállította: vivere .................................................................................................................... Vissza a fő oldalra