18. Kerületi Hírek

Keresés


A tartalomhoz

Kéhli 2015 november

A Kéhli Vendéglő Krúdy Szalonban Z. Urbán Aladár szerzői estje

volt Óbudán, 2015. november 12-én 16 órakor. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör meghívására Z. Urbán Aladár Felvidékről, Ipolybalogról érkezett a Kéhli Vendéglő Krúdy Szalonjába, mint meghívott vendég, több kötetes szerző, szerkesztő, több lap, folyóirat szerkesztője, a Palóc Társaság és a NÉVA Társaság elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör részéről Király Lajos elnök köszöntötte a közönséget, a vendéget, Z. Urbán Aladár feleségét, Cseri Szabinát, a közreműködőket: Tálas Ernőt, a Svéd Királyi Operaház tenorját, Tárkányi Imre író, költőt, a Magyar Kultúra Lovagját, Németh Nyiba Sándor költőt, zeneszerzőt, többszörös olimpikont, Újvári Ferenc versmondót, és átadta szót Kanizsa József moderátornak. Kanizsa József méltatta Z. Urbán Aladár eddigi irodalmi, társadalmi, s mint a Civil Szerzetekben végzett tevékenységét, munkásságát, a Krúdy Körrel való jó, eredményes kapcsolatát, aminek köszönhető, hogy 2010-ben átvehette a Krúdy-bronzemlékérmet és érdemei elismeréseként a kör tiszteltbeli tagja lett. Tálas Ernő, „Befordultam a konyhába” című megzenésített Petőfi verset énekelte el.
Újvári Ferenc, Sajó Sándor:
"Az Ipoly", a "Magyarnak születtem" című verseket nagy átéléssel mondta el. A versek mondanivalója ma ugyan úgy aktuális... Vastapsot kapott a két vers...
Kanizsa József a versek elhangzása után kérdezte meg Z. Urbán Aladártól, hogy mit jelent számára Sajó Sándor költészete, miért karolta föl az Ipolyságon született költő verseinek gondozását?
Kanizsa József: - Mi ösztönzött arra, hogy 2012-ben SZÉP SZÜLŐFÖLDEM FELVIDÉK címmel Palóc kiadásként megjelentesd Sajó összes verseit?
Z. Urbán Aladár: - Először is megköszönöm a Krúdy Gyula Irodalmi Kör vezetőségének, s talán elsősorban, Kanizsa József titkárnak, Király Lajos elnöknek ezt a meghívást, lehetőséget, hogy itt szót kaphatok. Másodsorban pedig köszöntöm a megjelent szépszámú közönséget, a meghívott vendégeinket, köszönöm, hogy eljöttek, eljöttetek ide a Krúdy Szalonba. Valóban Kanizsa Józseffel régi sikeres és gyümölcsöző, a kapcsolatunk. Kanizsa Józsefnek köszönhető, hogy Sajó Sándor születésének száznegyvenötödik évfordulója alakalmával Kőbányán, ahol majdnem húsz évig volt a Szent László Gimnázium igazgatója egy nagy rendezvény keretén belül megemlékezhettünk e Felvidéken, Ipolyságon született költőről. Sajó Sándor az a költő, akinek a verseit nem tanították az egyetemeken, az a magyar költő, aki Trianon után lelkileg nem tudta feldolgozni ezt a nagy veszteséget, hogy az ország háromnegyed részét elszakították, elszakítottak több millió családot a hazától... Sajó Sándor hatalmas érzelem töltetű hazaszeretet versekben fejezte ki fájdalmát, próbált hatni a világra... (AZ Ipoly című vers alul található.)
Németh Nyiba Sándor saját a szülőfalujáról, Kenyeriről írt megzenésített versét adta elő, mint szűkebb hazáját szerető költő-zeneszerző. Majd folytatódott az előző párbeszéd.
Kanizsa József: - Beszélj szűkebb hazádról, gyerekkorodról, középiskoláról...
Z. Urbán Aladár: - Az egykori Nógrád vármegyéhez tartozó Felsőzellőn születtem 1946-ban, az alapiskola elvégzése után a Füleki Gimnáziumban érettségiztem és tanári diplomát a Nyitrai Pedagógiai Fakultánson szereztem meg 1968-ban. 1968-tól 2004-ig ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Általános Iskolában, majd az Óvári Szent Erzsébet Egyházi Alapiskolában igazgató voltam, ahol a feleségem - Cseri Szabina - napközis nevelő volt. A Palóc Társaságot 1989-ben alapítottam, azóta 26 éve jól működik a társaság és a Palóc Társaság könyvsorozatban több könyvet jelentettünk meg, így az ÚTON, a MAGYAR ÚTON vagy a saját összeállítású, HONSZERETŐ BARAGOLÁSOK című könyvem, a Sajó Sándor könyvem...
Tárkány Imre olvasta föl Z. Urbán Aladár: Mindenki születik valahová című írását. (A prózai írás alul található.)

Z. Urbán Aladár pár gondolattal visszatért a november 13-ai Sajó Sándor „MAGYARRNAK LENNI: NAGY SZENT AKART!” címmel meghirdetett Nemzetközi versmondó versenyre, hogy mily nagy számmal jelentkeztek versenyzők. Elmondta, hogy a „magyar Kultúra Napjára meghirdetett MAGYAR KULTÚRA NAPJA 2016 – XX. pályázatot a Palóc Társaság két évtizeddel ezelőtt hirdette meg első alkalommal azt a pályázatot, amelynek célja a magyarságtudat elmélyítése, a szülőföld iránti hűség erősítése, az anyanyelvi képességek fejlesztése és a magyar fiataljaink tehetségének kibontakoztatása.
-2016-ra tehát már 20. alkalommal hirdetjük meg pályázatunkat.
Kérjük a Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben, Kárpátalján, Őrvidéken, Magyarországon vagyis az egész Kárpát-medencében élő magyar fiataljainkat, hogy dolgozataikkal vegyenek részt a pályázaton, gondolataikkal járuljanak hozzá a nemzeti összetartozás eszméjének terjesztéséhez és megszilárdításához.
Cím: Z. Urbán Aladár z.urban@paloctarsasag.real-net.sk villámlevélcímre kérjük eljuttatni
k i z á r ó l a g egyszerű .doc formátumban, illetve egy példányban csak a színes, rajzokkal vagy képekkel díszített dolgozatokat hagyományos postai úton is az alábbi címre:
Palóc Társaság, 991 11 Ipolybalog (Balog nad Ipľom), Kör u. 194., Szlovákia
- a beérkezés határideje: 2015. december 20!”
(E felhívást örömmel tesszük közzé, még nem késő, lehet jelentkezni.)
E gondolatok után Tálas Ernő magyar nótákkal kedveskedett a közönségnek. Tárkányi Imre felolvasta: „Holnap vagy, gyermekem” című írást. E műből a befejező két sor:..
”ne feledd, hogy rád magyarként van szükség a teremtett világnak! Magyarként s emberként. Vésd jól emlékezetedbe, eszerint élj s így add majd tovább! Holnap vagy, Gyermekem!"
E sorok is, akár Sajó Sándor "Magyarnak születtem" című versének sorai is a magyarságunkra, az itteni cselekvő akaratunkra, a jövőt megteremtő létünkre hívja fel a figyelmet, s hogy mindenkor, mindenhol MAGYAR vagyok, s ennek a tudatnak kell meghatározni a hazához való hűséget és a hazaszeretetet. Z. Urbán Aladár még beszélt a jövőről, hogy igyekszik átadni mindazt a tudást, értéket, amivel rendelkezik, akár leírt formában, akár személyes tanácsokkal, és szervezésekkel.
Mindezt MAGYAR HITTEL, Felvidéki Magyarként meggyőződésből, belső lelkierőből teszi, hogy ezzel másoknak is adhasson olyan lelkierőt, amivel ezt a MAGYAR HITET a Jövő generációja érdekében más is megtegye. Az est befejező részében Németh Nyiba Sándor: Kaptál egy esélyt az Istentől című megzenésített versével, mintegy lelki-megerősítő útravalót adott Z. Urbán Aladárnak és a jelen lévő Közönségnek a MAGYARSÁG HIT megerősödéséhez.
Király Lajos zárszavával fejeződött be az est: „ Z. Urbán Aladár az eddig végzett hatalmas, ember feletti munkával tett hitet a Felvidéki, ugyanakkor az egész világ magyarságáért. A Felvidéki két napos rendezvényen is micsoda tudással kalauzoltál bennünket mindazon városokban, ahol Krúdy járt, vagy tanult, vagy a magyarok nagyságai éltek, vagy vannak eltemetve. Fantasztikus lelkesedéssel nem csak a diákjaidat, de az egész magyarságot is ezzel a „József Attilai: Születésnapomra”című vers gondolattal kifejezve teszed, tanítod:
"...Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon taní- / tani!"
Kedves Aladár, tedd is, ehhez kívánunk nagyon sok sikert, jó egészséget, és további jó együttműködést a Krúdy Körrel.
Lejegyezte: Kanizsa József tudósító
Fotók: Antal István, Németh Nyiba Sándor, Skerlák Iván


Fotógaléria




Sajó Sándor:


AZ IPOLY

Lásd, ez itt az Ipoly.
Rétek zöld selymén ezüstszín szalag,
Keskeny, lassú víz, álmos hallgatag.

Két partján fűzfák állnak álmodón,
Árnyékuk nyúltan reszket a folyón
S a két nagy árnyék majdnem összeér.

A víztükör most ezüstszín-fehér
S az árnyékok még egymást keresik;
De jön majd hajnal, pírban lángolón:
A két bús árnyék átölelkezik
És hidat ver a vízszínű folyón;
Jön majd a Dél s a hídon átrobog,
Északra bődül száz ágyútorok
S ujjongni fognak a völgyek és a hegyek...

Add Istenem, hogy én is ott legyek!

Z. Urbán Aladár:

MINDENKI SZÜLETIK VALAHOVÁ

Mindenki születik valahová, valaminek. Én arra a földre születtem, amelyről a Nagy Palóc azt mondta: "A Tündérkert sem szebb talán, a Kelet gyöngyei sem bájolóbbak…" Palócföld szellemóriások földje: Balassié, Madáché, Mikszáthé… Hozzájuk képest parányi lény vagyok csupán, de - Istennek hála! - az ő nyelvükön cseperedtem fel. Magyar nyelven sírtunk, ha bántottak bennünket, nevettünk, ha örömmel ajándékozott meg a nap. Lehettem volna-e más nyelvű, gondolkodású, mint magyar? A sors kegye: magyarként élhetek ezen a földön. E ráébredésből elhatározásom született: testvéreimet, a meglevőket és a majdan születőket is erre az útra kell vezetni, ezen kell haladnunk. A magyar anyanyelven történő oktatás-nevelés lehetőségét kiharcolták apáink. Megtartása és fejlesztése a mi feladatunk. Minden áron, áldozatoktól sem megriadva. A felvidéki magyarnak megmaradás és jövő tartóoszlopa a magyar iskola. Támpillérei a művelődés, az olvasás, a tudományok fejlődésének követni tudása. Letéteményesei a széles látókörű, alapos tudású, a korral lépést tartani tudó, de elődeikre tisztelettel tekintő, küzdelmeiket ismerő és megbecsülő, hitükhöz, anyanyelvükhöz, hagyományaikhoz és szülőföldjükhöz hű magyar emberek, családok, közösségek. Tanítóként mindig erre törekedtem. Madách "Ember, küzdj és bízva bízzál!" gondolata mindig - kudarcok ellenére is - képes új erőt adni. Ez az erő sokszorozódik meg ebben a felismerésben, amely lassan két évtizede vezérel már pályámon: "Tengernyi könnynél többet ér egy cseppnyi tett" (Sinkó Ferenc). Úgy látom, a cseppnyi tettek kisemberi bátorságára van szükség ahhoz, hogy megmaradjunk, de tovább lépni is tudjunk, hogy legyen jövőnk, hogy magyar jövőnk legyen. Erre építhetünk, másra nem számíthatunk gyönyörű szép szülőföldünkön, s ki-ki a magáén. A szülőföld iránti hűség költője, Sajó Sándor szavaival:

"Magyarnak születtem. Szeretve, gyűlölve
Virrasztom a nemzet jogos álmait,
Érte buzdulok föl búra vagy örömre,
Érte gyúl szívemben a kétség s a hit;
Érte száll fohászom az ég trónusához:

Adjon a magyarnak lelkes nagy erőt,
Hitvallása légyen: hűség a hazához
És szeresse bölcsen, férfitettel őt!"

hirek18.hu ................................................................................................................ Vissza a fő oldalra