18. Kerületi Hírek

Keresés


A tartalomhoz

Kodály Zoltán

45 éve halt meg Kodály Zoltán
1967. március 6-án halt meg Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, zenepedagógus, a világszerte ismert Kodály-módszer atyja. Érdeklődésének alapja elsősorban a magyar népdal és népzene volt. Kortársával és barátjával, Bartók Bélával együtt hosszú évekig járták a magyar falvakat, hogy összegyűjtsék a még fellelhető népdalokat.
"A zene lelki táplálék
és semmi mással nem pótolható.
Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal.
Teljes lelki élet zene nélkül nincs.
Vannak a léleknek régiói,
melyekbe csak a zene világít be."
(Kodály Zoltán)
2012-ben Kodály Zoltán születésének 130., és halálának 45. évfordulója emlékezünk.
1882. december 16-án született Kecskeméten. A galántai népiskolában és a nagyszombati érseki főgimnáziumban tanult, 1900 júniusában érettségizett. Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán, valamint az Eötvös Kollégiumban folytatta felsőfokú tanulmányait.
Igen fiatalon, önerőből tanult meg játszani négyféle hangszeren. Tizennyolc évesen, bölcsészkari tanulmányai mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. Az iskola hangversenyein bemutatták 1898-ban szerzett d-moll nyitányát és 1899-es Esz-dúr trióját. 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát; ám önkéntes ismétlőként a Zeneakadémián maradt.
Érdeklődésének alapja elsősorban a magyar népdal és népzene volt. Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban. Ezen időszakban ismerte meg Vikár Béla fonogramgyűjteményét - ennek hatására döntötte el, hogy a falvakba megy népdalokat gyűjteni. Kutatásai elején ismerkedett meg Bartók Bélával, s ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen, zongora kísérettel.
1907-től a Zeneakadémia zeneelmélet-, 1908-tól a zeneszerzés-tanárává nevezték ki. 1919-ben Zeneakadémia, új nevén a Zeneművészeti Főiskola aligazgatójává választották.
Vokális alkotásaiban a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. Megkésett melódiák című dalsorozatával a magyar klasszikus költők - Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint - verseire írott műveivel próbálta pótolni azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. A kortárs irodalmi alkotások közül Ady Endre, Balázs Béla és Móricz Zsigmond több versét is megzenésítette.
Kodály dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is. (A pozódia a zenében a szöveg és a zene helyes illeszkedésének tana, a zene ütemének és hangsúlyainak helyes alkalmazkodása a szöveg ritmusához és hangsúlyához.)
Számos ismeretterjesztő és tudományos értekezést írt az Ethnographia és a Zenei Szemle című folyóiratok számára. A Kodály-írások új fő témája a zenei nevelés volt; felszólalt a magyar karének ügyében, s felvettette az óvodai zeneoktatás ötletét is.
Az 1920-as években már külföldön is játszották darabjait, de első igazi hazai sikerét a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricus hozta el 1923-ban. Ezt követte a Háry János daljáték (1925-27) és a Székelyfonó. Mintegy ötven művet írt gyerekkarok számára: ezek sorába tartozik többek között a Marosszéki táncok (1930), a Galántai táncok (1933), a Felszállott a páva (1938-39).
A harmincas években valóra vált Kodály álma: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az Operaházban. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti összefoglalását. Mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar népművészetet világszerte minél többen megismerhessék.
Hírnevét nemcsak műveinek, de zenepedagógusi munkásságának is köszönheti. A zenetanításban máig is világszerte alkalmazzák a Kodály-módszert. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el; számos egyéb kitüntetést, így Kossuth-díjat is kapott. Több egyetemnek volt díszdoktora. 1943-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1945-ben rendes tagjává választotta.
1967. március 6-án, szívroham következtében halt meg Budapesten.
Magyar Kurír ................................................................................... Vissza a fő oldalra