18. Kerületi Hírek

Keresés


A tartalomhoz

Költészet Napja

Két napig ünnepeltük a 18. kerületben a Költészet Napját
A kerületben április tizedikén tizennyolc órakor a Költészetnapi Versdicséret-el elkezdődött az ünnepelés a Díszteremben. Előadó, versmondóTósoki Anikó volt, akinek "besegítettek" a tanítványok: Kovács Kinga és Sánta Eszter is. Az est háziasszonyaként Máténé Aranykovács Andreá-val találkozhattunk. Ő ismertette a publikummal - a mintegy ötven fő érdeklődővel - a jelenlévő Szabó László Dezső költő életútját, akiről megtudhattuk, hogy a költészettel már a pólyában találkozott. Mécs László pap-költő ugyanis barátja volt a családnak, és az újszülöttnek verseket írt. Szabó László Dezső 1937-ben született Kassán, később Budapestre került. Az 1956-os élményei külön kötetben jelentek meg. Politikai, filozófiai, lírai és vallási témakörökben szívesen mozog. 2010-ben újabb kötete jelent meg, de az Interneten is publikál.
A műsorban szerepeltek: József Attila, Ady Endre, Szécsi Margit, Kosztolányi Dezső, Dsida Jenő, Babits Mihály, Katona Klári, Konrád Györd - és természetesen Szabó László Dezső művei is, néhányat maga a szerző adott elő.
A mellékelt videón a szerzőt láthatjuk, hallhatjuk.

József Attila születésnapján, április 11-én - ami 1964. óta a magyar Költészet Napja - "az ország legjobb versmondójá"-nak, aki 1984-ben nyerte el ezt a kitüntető címet, a Radnóti-díjas Szokolay Zoltán versmondó-előadóművész költészetnapi önálló estjével folytatódott az ünnepség. A mintegy negyven-ötven fős közönség jól döntött, hogy eljött és belépett ezen az estén a magyar kötészet szentélyébe. Mert az előadó a Dísztermet szentéllyé varázsolta empatikus, mély érzelemmel átélt versmondásával. Tanúi lehettünk, hogy még mindíg a legjobb versmondót hallgatjuk. A közönséget annyira magával ragadta a szavaló, hogy az egy óra hosszáig tartó előadáson pisszenés nélkül, mozdulatlanul, feszült figyelemmel vett részt.
Szokolay elsőnek a vajdasági magyar irodalom kiemelkedő alakjának,
Domonkos Istvánnak Kormányeltörésben című művét mondta el. A költő 1940-ben született Ókéren. 1979 óta Svédországban él. 2011. március 15-én József Attila díjat kapott.
Részletet találhat az előadásból a mellékelt videón.

Kányádai Sándor: Halottak napja Bécsben című költeménye, a kortárs költők egyik gyöngyszeme következett. A szavalás közben bejátszásként felcsendült harang-zene és a kis várakozási idő nagyszerűen fokozta a mű élvezetét. A szerző Erdélyben, Galambfalván született 1929-ben. Rövid ideig a kolzsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola hallgatója, de átiratkozott a Bólyai Tudományegyetem Nyelvi- és Irodalomtudományi Karára és magyar irodalom szakos tanár lett. Hamarosan megjelent első verseskötete: Virágzik a cseresznyefa, majd kis idő múltával a második is: Sirálytánc címmel. Számos vers, megannyi verseskötet.
Három országban is magas állami kitüntetésben volt része: Románia, Ausztria - a költemény szerint épp ott áll az ágostonrendiek fehérre meszelt templomában és hallgatja Mozart Rekviemjét - és Magyarország. 1993-ban kapott Kossuth-díjat.
A videóban részlet következik
Szokolay Zoltán előadásában.

Műsorra került egy másik erdélyi költő is: Szilágyi Domokos Bartók Amerikában terjedelmes versével. A költő 1938-ban született Nagysomkúton. Ő is a Bólyai Egyetem magyar szakán végzett. Első verseskötete: Álom a repölőtéren 1962-ben jelent meg. Sokat utazott Németországban és a Skandináv államokban. 38 évesen, 1976-ban - súlyosan betegen - vetett véget életének. A házsongárdi temetőben egy sírban fekszik az időközben elhúnyt fiával.

Az est befejezéseként
Ratkó József : Déva című versét szavalta Szokolay Zoltán. Ratkó 1936-ban született Pesterzsébeten. A Szegedi Tudományegyetemen tanult 1956-1958-ban. Folyóiratok: Alföld, Új Írás, Napjaink, Tiszatáj, Élet és Irodalom, Kortárs, Szabolcs Szatmár Népe közölték alkotásait. Első verseskötete Félelem nélkül címmel jelent meg. Hosszú betegség után 1989-ben húnyt el.

Az est meghatóan kedves befejező mozzanatát bemutatjuk a mellékelt videóban.