Író-olvasó találkozót rendeztek Mártélyon
Versek és novellák címmel a Mártélyi AMK Könyvtár, a Mártélyi Olvasókör, a Gondozási Központ és az Idősek Klubja Húsvét előtti csütörtökön, 2016. március 24-én író-olvasó találkozót tartott.
Bevezetőt mondott Sajti Imréné, a Mártélyi AMK Könyvtár vezetője, a Mártély Önkormányzat alpolgármestere, aki bemutatta a szerzőket, akik már korábban is jártak a könyvtárban, a Művelődéi Házban és itt a Gondozási Központban is. Sőt a Kultúra Lovagrend íróival, költőivel szerepeltek a Művelődési Házban is.
Saji Imréné így mutatta be vendégeket: Kanizsa József Krúdy-érmes író, költő, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára, a Magyar Kultúra Lovagja, Kőbánya Díszpolgára, és eddig negyvennégy kötete jelent meg, Fehér József Krúdy-érmes, MINSZK-díjas író, költő, újságíró, a Kárász József Alapítvány elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja, akinek tíz kötete jelent meg és Haranghy Géza Krúdy-érmes író, költő, a Kárász József Irodalmi Kör ex-elnöke, több verses kötete és mesés könyve jelent, aki Mártélyon is élt, és közönség között ülnek a volt szomszédai. Külön köszöntöm Haranghy Anci festőművészt is. Mind a négyen a Kárász József Oklevél tulajdonosai, és a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjai.
Fehér József a versek és mesés-novella felolvasása előtt visszaemlékezett a faluban eltöltött időkre, kapcsolatokra, a családi kötődésre, a Dédszülőkre, az újságírói időszakra, amikor még mártélyi eseményekről jelentetett meg tudósításokat, akár a mezőgazdasági eseményekről, vagy a kulturális rendezvényekről adott hírt. Belső, felfűtött lelkesedéssel beszélt arról, hogy miért is fontos számára e Holt-Tisza-part melletti szép fekvésű falu, a művészet egyik ismert fellegvára. S hogy a Hullámtér Vendéglőben dolgozott Árpi fia is, aki jelenleg családjával Angliában él.
Kanizsa József is azzal kezdte, hogy, "több, mint ötven éve jártam itt először, az Orosházán élt - kettő éve elhunyt -István bátyám jóvoltából. Azóta több ízben megfordultam itt magán emberként is és mint író, költő, sőt a Kultúra Lovagrenddel én is itt voltam. Itt volt a szálláshelyünk is. Örömmel jövők "haza", igen, "haza", mert egy távoli rokon is élt itt a faluban, Oravecz Lászlóné, a Rákóczi utcában, aki Zajkról, a szülőfalumból került ide. De jöjjenek a versek..."
Haranghy Géza is örömmel beszélt a Mártélyi emlékeiről: .."1965-ben, 17 évesen kerültem Mártélyra. Édesapám 1961-es megözvegyülése utáni házasságkötése révén. Csak rövid ideig laktam a kellemes kis faluban, mert a tanulás és a munkahely miatt Vásárhelyen laktunk bátyámmal. Azonban a szülői szálak és a táj szépsége sokáig Mártélyhoz kötöttek, így ma is számtalan kedves ismerős, kapcsolat fűz e helyhez. Szeretettel köszöntjük egymást minden találkozáskor az ismerős falubeliekkel. Most is látok itt ismerős arcokat. Ez jó érzéssel fog el..." Jelenleg is Hódmezővásárhelyen él feleségével, a festőművész Haranghy Ancival.
A három szerző tavaszi, húsvéti, szőlőkhöz írt, a hazához és a szerelemről szóló versekkel, a falusi élettel kapcsolatos novellával kényeztették a jelen levő hálás közönséget, köztük gyermekeket.
A rendezvény után a három szerző és a festőművész sétát tettek a Holt-Tisza-parton s betértek nosztalgiázni a Hullámtér Vendéglőbe, ahol egy jó forró kávé mellett a múlt emlékei után a jövőt tervezgették...(Versek alul.)
Lejegyezte: Kanizsa József
Fotók: Haranghy Anci, Kanizsa József, Sajti Imréné
Kanizsa József:
A MÁRTÉLYI HOLT-TISZÁNÁL
Madár koncerttől hangos a Tisza-táj.
Tavaszi szél simogat s a barkaág.
Virágzó barka méhecskéket csalogat
s gyűjtik kaptárba méz-aranyporokat...
Vadkacsa hangját viszi tova a szél
Párját keresi, s építi a fészkét.
Vidám fecske cikkan. Száll fönn a légben,
egy-egy bogarat el -elkap röptében.
Tavasz van a mártélyi Holt-Tisza-partnál
Kedvesem várom Sellőlány-csónakomnál
Ünnep van. Ünnep e szép tavaszi napon
Selymesen süt a Nap. Simogat, én hagyom...
(Mártély, Hullámtér Vendéglő, 2016.márc.24.)
Fehér József:
FÉNYEK ÚTJÁN
A Fények útján jöttem én,
hogy elmondhassam: van remény!
Míg e földön EMBER él.
Van remény a szépre, jóra,
a megváltó IGAZ SZÓRA.
- Legyek én a dalnoka!
Messze hangzó kobzos ének
elűzi a sötétséget,
ébred a Fény fent, az égen.
… Égi küldött minden költő
- táltos-lelkű sasmadár.
Magasan száll, hangja zengő;
Csendesen szól, nem kiállt.
De ha kurjant, egy szavától
megrezdül a Nagyvilág.
Haranghy Géza:
VÁSÁRHELYEN ZENG A HARANG…
Vásárhelyen zeng a harang, messze szól a hangja,
felém szálló szép dallama szívemet ringatja.
A szívemet elringatja minden édes dallam,
régi fények, dicsőségek: mind egyetlen dalban.
Messze szól az öregharang itt a pusztaságba,'
messze szóló szép dallamát ugyan kinek szánja?
Ez a puszta üres, árva, zúg a szél, sír szava;
nem járnak a régi dűlőn, nem áll már a tanya.
FOTÓGALÉRIA
hirek18.hu ................................................................................................................... Vissza a fő oldalra