Martonyi: senkitől nem fogadjuk el, hogy kétségbe vonja demokratikus elkötelezettségünket
Martonyi János szerint a magyar kormány minden kérdésről kész vitatkozni, de azt senkitől nem fogadja el, hogy kétségbe vonja demokratikus elkötelezettségét. A külügyminiszter az új alaptörvényről szólva csütörtökön Esztergomban arról is beszélt, hogy nem érti a kereszténység megjelenítése elleni érveket.
A politikus a Becket Szent Tamás emlékére tartott ülésen úgy fogalmazott: mindig nyitottak leszünk a vitára, minden kérdésről készek vagyunk vitatkozni, de azt senkitől nem fogadjuk el, hogy "kétségbe vonja demokratikus elkötelezettségünket".
Máshogy látjuk mi magunkat és máshogy lát minket a világ - mondta a külügyminiszter, hozzátéve, a világ sok mindent nem érthet meg, "nem fogja megérteni a fájdalmainkat és a lelki sérüléseinket". Mi azt várjuk a világtól, hogy (...) próbáljon megérteni bennünket."
Kijelentette: a szomszédainkkal folytatott értékelvű viták középpontjában az emberi jogok kérdése áll, mely szerint nemcsak az egyéneknek, de a közösségeknek is vannak jogaik.
Tudjuk, hogy azt a felfogást nem mindenki vallja - mondta a tárcavezető. Úgy fogalmazott: "Arra kérjük minden szomszédunkat, barátkozzon meg a gondolattal, hogy nincs egyéni identitás közösségi identitás nélkül. Ha ezt megértik, jobban megértik az európai identitást."
Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarország nem létezhetne kereszténység nélkül. "Mi ehhez az értékrendszerhez tartozunk és ehhez is akarunk tartozni. Ez Európa értékközössége, akkor is ha Európa nem mindig ismeri fel identitását, nem találja meg saját lelkét" - mondta. Véleménye szerint amíg Európa nem találja meg a saját lelkét, nem fogja megtalálni azt a közös irányt, mely nélkül igazán sikeres közösség nem építhető fel.
A külügyminiszter az elmúlt 22 év legfontosabb eredményének nevezte, hogy Magyarország ehhez a közösséghez tartozik.
Az új alaptörvényről szólva Martonyi János kifejtette, nem érti a kereszténység megjelenítése elleni érveket. A külügyi tárca vezetője szerint nem azt kellett volna megindokolni, hogy miért szerepeljen ezt a hivatkozás, hanem azt, hogy miért ne szerepeljen. "A mi alaptörvényünkben szerepel ez a hivatkozás, mert számunkra ez döntő kérdés" - mondta.
Martonyi János a Becket Szent Tamás emlékére tartott ülésen beszélt, amelyen Keresztény gyökerek, értékek, Európa mottóval tartott előadást Dana Rosemary Scallon, korábbi európai parlamenti képviselő és Christopher Long, az Egyesült Királyság korábbi magyarországi nagykövete, miután ökumenikus szertartáson vettek részt a Szent Tamás-hegyi kápolnában.
Esztergomban sokéves hagyomány a Szent Tamás-hegyi kápolnában rendezett ökumenikus szertartás, amelyet előadássorozat követ. Az ünnepséget a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület és a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte.
Esztergom és Canterbury a XII. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát. Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.
Lékai László bíboros, aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, a szent 1538-ban Esztergomba került ereklyéjének egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emlékét megsemmisítették.
MTI .............................................................................................................. Vissza a fő oldalra