Püspöki kar: valljuk meg katolikus hitünket a népszámláláson
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 6. és 7. között megtartotta őszi rendes ülését, amelynek vendége volt hazánk új nunciusa. A püspöki kar arra buzdít, hogy vállalják a hívek katolikus identitásukat a közelgő népszámláláson. A nyolcvan éves Karitász a ki nem használt egyházi épületekben szociális foglalkoztatókat fog kialakítani csökkent munkaképességűek számára.
A Püspöki Konferencia az idén októberben sorra kerülő népszámlálás fontosságát hangsúlyozva kampányt indított, amelyben arra buzdítja katolikus honfitársainkat, hogy vállalják vallási hovatartozásukat és nyilatkozzanak róla a népszámlálási kérdőíven.
A konferencia vendége volt a Szentszék nemrégiben hazánkba érkezett új nagykövete, Alberto Bottari de Castello, aki szeptember 6-án mutatkozott be a püspökök testületének és adta át megbízólevelét.
Az apostoli nuncius már nemzeti ünnepünkre hazánkba érkezett, augusztus 20-án a püspöki konferencia tagjaival részt vett a Szent István-bazilika előtt bemutatott szentmisén és a Szent Jobb-körmeneten, ahol Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke bemutatta őt a híveknek.
Idén ünnepli megalakulásának 80., valamint újjászervezésének 20. évfordulóját egyházunk hivatalos segélyszervezete, a Katolikus Karitász. Ez alkalomból november 19-én, Árpád-házi Szent Erzsébet emléknapján a Szent István-bazilikában ünnepi hálaadó szentmisét celebrálnak a Püspöki Konferencia tagjai, amelyre várják a karitász munkatársait és önkénteseit, hogy megköszönhessük nagylelkű, áldozatos munkájukat. A konferencia a szentmisét követően adja át a Szent Erzsébet rózsája-díjat.
Egyházunk egyik feladata meglévő épületeink minél hatékonyabb használata. Jelenleg nem megfelelően kihasznált épületeinkben ezért a Katolikus Karitász szervezésében az illetékes püspökkel egyeztetve szociális foglalkoztatók kialakítására kerül sor, ahol csökkent munkaképességűek alkalmazását kívánjuk lehetővé tenni, hogy küldetésünknek megfelelően és lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk minél több
honfitársunk nehéz szociális helyzetének javulásához. Erdő Péter megjegyezte: egyelőre az épületek felkutatása folyik. A legtöbb feleslegessé vált ingatlan valószínűleg kistelepüléseken van, például nem használt plébániák. Fontos, hogy csak megfelelő állapotú, vagy könnyen megfelelő állapotba hozható épület jöhet számításba, és az is kérdés, hogy ezeken a településeken van-e elég munkaképes jelentkező.
Döntés született arról, hogy a 2012. január elsején életbe lépő új egyházügyi törvényhez igazítják az egyház önálló jogi személyiséggel rendelkező intézményeire vonatkozó szabályozást. Ezzel kapcsolatban Erdő Péter kifejtette: ezentúl nem a bíróságoknál, hanem az illetékes minisztériumban jegyzik be a felekezeteket, és így a jogi személyiségként való bejegyzés átvezetése jelent formai teendőket. Az új egyházügyi törvénnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva hozzátette: a katolikus egyház életében nem jelent különösebb változást az új törvény, egy-két jogi formai kérdést lehet, hogy kell majd rendezni, például a Szentszékkel kötött megállapodásokban lehet, hogy ki kell majd cserélni az előző, 1990. évi 4. törvényre való hivatkozásokat a mostanira. Azt a törvényt a prímás „szabadságunk magna chartájának” nevezte, rámutatva, hogy a benne foglalt vallásszabadságot az új törvény is változatlanul kimondja.
Az adótörvények változása miatt szükségessé vált bérkompenzáció érinti a Katolikus Egyház közfeladatokat ellátó intézményeit is. Augusztusban megszületett az erre vonatkozó kormányrendelet, az ennek végrehajtására vonatkozó intézkedésekről tájékoztatás hangzott el a konferencia ülésén. Erdő Péter az egyházaknak a médiában nagy port kavart iskolaátvételeivel összefüggésben rámutatott: a katolikus egyház 38 intézményt vett át önkormányzatoktól, ebből 23 óvoda, több általános iskola, öt gimnázium, öt szakközépiskola, két kollégium és négy alapfokú művészeti oktatási intézmény. Több vidéki városban, ahol jelentős a katolikus hívek száma, de eddig nem volt oktatási intézmény, a település számos iskolája közül egyet vállalt át az egyház. A főpásztorok minden szóba került intézményt meglátogattak, és ahol nem találkoztak fogadókészséggel, azt az intézményt nem vette át az egyház. Emellett, mivel még nem jelent meg a közoktatási törvény, amiben szabályozzák a finanszírozást, nehéz hosszú távra előre tervezni.
A konferencia cigánypasztorációs kérdésekkel is foglalkozott, különösen a nevelés és oktatás területére vonatkozóan. A már régóta működő intézmények mellett több településen indulnak új kezdeményezések, családi napközik, tanodák, amelyek a cigány gyermekek oktatását szeretnék előremozdítani.
XVI. Benedek pápa nemrégiben megalakította az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát, és a jövő évi püspöki szinódus témájaként is az új evangelizációt jelölte meg. Ehhez kapcsolódva a püspökök Udvardy György előadása után kiemelten foglalkoztak az evangéliumnak a mai társadalmi, kulturális viszonyok közötti hirdetésével, az evangelizáció új lehetőségeivel. A Pápai Tanács kezdeményezésére 2012-ben 12 európai nagyvárosban, köztük Budapesten rendeznek majd olyan programsorozatokat, amelyek az új evangelizációs eszközökkel segítik az Evangélium széles körű terjesztését. Székely János püspök beszámolt a Metropoliszok missziója nevet viselő kezdeményezés részleteiről.
Ez év október 1. és 5. között rendezik meg Krakkóban az Isteni Irgalmasság II. Világkongresszusát, amelynek vendéglátója Stanislaw Dziwisz bíboros. Katona István püspök, a magyar küldöttség vezetője beszámolt az előkészületekről és a magyarországi munkáról. A világkongresszus záró szentmiséjét Erdő Péter bíboros mutatja majd be.
Beszámoló hangzott el a közelmúltban Madridban megrendezett ifjúsági világtalálkozóról, amelyen közel 2 millió fiatal vett részt a világ több mint 190 országából. A találkozón közel 1900 magyar fiatal is jelen volt, köztük több mint 200-an határainkon túlról. A résztvevők lelkesen, élményekkel gazdagon, a jövőbe vetett reményükben megerősödve tértek haza.
Idén harmadik alkalommal rendezi meg a Püspöki Konferencia a Magyar Katolikus Kultúra Napjai országos programsorozatot október 3. és 9. között. Ennek keretében az egyházmegyék a magyarság katolikus kulturális értékeit bemutató kiállításokkal, előadásokkal, rendezvényekkel várják az érdeklődőket.
A püspöki konferencia bizottságai ötéves megbízással végzik munkájukat. A testületek mandátuma lejárt, így a bizottságok tagjait újraválasztották, immár az elmúlt években kinevezett új püspökök részvételével.
MKPK/SzG/Magyar Kurír .............................................. Vissza a fő oldalra