18. Kerületi Hírek

Szabó László: Kávéházi Esték
című könyvének bemutatója volt 2015. december elsején Pestszentlőrincen a Nagy-könyvtárban. A tizenhat órakor kezdődött műsort Juglné Vilhelm Tünde könyvtár-vezető nyitotta meg, majd átadta a szót az est moderátorának, Király Lajos író, költő, műfordítónak, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnökének, a Magyar Kultúra Lovagjának, aki Szabó László beszélgető partnere volt.
Király Lajos köszöntötte a vendégeket és a szereplőket: Bauer Ferenc önkormányzati képviselőt, a Pestszentimrei Városrészi Önkormányzat elnökét, a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnökét, Tóth Kálmán önkormnyzati képviselőt, a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnökét, Kanizsa József költőt, írót, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkárát, a Magyar Kultúra Lovagját, Kőbánya díszpolgárát, a megjelent iskolák igazgatóit, tanárait, növendékeit, a megjelent civil szervezetek vezetőit, tagjait, minden megjelent kedves vendéget.
Külön is köszöntötte az est szereplőit: Gál Hedda énekes előadóművészt, Hoppál Mihály előadóművészt, dal- és zeneszerzőt, Futó Ádám előadóművészt, Újvári Ferenc előadóművészt, a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola interjút felolvasó tanulóit: Czétényi Lőrincet, Szarvas Fülöpöt és felkészítő tanárukat: Kistelekiné Makay Ilonát.
A műsoros szerzői est zenei hangulatát Gál Hedda első éneklése - Hoppál Mihály és Futó Ádám kiséretével - teremtette meg.
Zenélés után Újvári Ferenc felolvasta a könyv előszavát, majd a Krúdy Kör elnöke osztotta meg elöljáróban gondolatait a közönséggel. Arról beszélt, hogy Szabó László újságíró Kávéházi Esték című könyvét minden bizonnyal fontos történeti dokumentumnak tekinti a XVIII. kerület egyik legszínvonalasabb vendéglátó helye, a Zila Kávéház, hiszen a könyvben közzétett interjúk és a kávéházban zajló Krúdy Gyula Irodalmi Kör rendezvényeiről - a minden hónap harmadik csütörtökén megrendezésre kerülő Kávéházi Estékről - eredetileg a hirek18.hu portálon már évek óta szóló tudósítások - most könyv formában is méltó emléket állítanak. A szerző azt írja, hogy "a Zila Kávéház a művészet szentélyévé is vált. Szentély lett, országos hírnévre tett szert. Nem csak a budapesti művészek tudnak erről, hanem az ország legkülönbözőbb pontján élő művészek megfordulnak itt..."
Hozzátehetjük, hogy még sok esetben külföldről, többnyire a történelmi Magyarország ma már elcsatolt területeiről is. Ez a hírnév a Krúdy Körre is kiterjed, mert ők szervezik ezeket az irodalmi és művészeti összejöveteleket. Egyszersmind a XVIII. kerület lakóinak is büszkeség!
Célszerű azt tudni, hogy milyen pezsgő életű szellemi centrum alakult ki a főváros déli peremén, hogy gyakran megfordulnak itt a kortárs írók, költők, festők, grafikusok, előadóművészek.
Kik is ők konkrétan? Néhányat fel is sorolt a neves művészek közül:
A 92 éves, Érden élő Bíró András író, költő, szerkesztő, az Írószövetség tagja, a 91 éves, kecskeméten élő Antalfy István író, költő, szerkesztő, műfordító, az Írószövetség tagja, a 90 éves Keres Emil Kossuth-díjas színművész, kétkötetes költő, a 89 éves Tálas Ernő, a Stockholmi Királyi Opera tenorja, Jókai Anna kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas, a Nemzet Művésze író- és költőnő, Csongrádi Kata színművésznő, aki írással is foglalkozik, és több kötete jelent meg, akinek Jókai anna fedezte fel költő képességét, Dunai Tamás Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló színművész, Németh Nyiba Sándor, többszörös birkózó olimpikon, költő és zeneszerző, Szabados István, Simon M. Veronika, Koncz Eta, Rehorovics Anita festőművészek.

Fotógaléria

Ezek után Újvári Ferenc emelkedett szólásra. Azt mondta, hogy a könyv első felében három interjú és egy kerekasztal-beszélgetés található. A szerző a Zila családból ifj. Zila Lászlóval, a Krúdy Körből Király Lajos elnökkel, és Kanizsa József titkárral készített interjúi olvashatók. Azután úgy érezte Szabó László, hogy ezeket az embereket egymás mellé kell ültetnie, hogy egyszerre legyen jelen mindhárom partnere, s ilyen formán beszélgessenek. Az előbbi interjú-alanyok ezt a kezdeményezést elfogadták, - így került sor a kerekasztal-beszélgetésre. A kötet második része a Zila Kávéházban havonta megrendezett Kávéházi Estékről szóló tudósításokat tartalmazza. A könyv hivatkozásainak segítségével elérhetők az online hírportál fotógalériái, az interjúk és a rendezvények filmre vitt változatai. A befejező rész a szerző személyéről beszél - a Montázs Magazinban a vele készített interjú idézésével. Említést érdemel a könyvben szereplő művészeket abc sorrendben szerkesztett névmutatója.
Majd felkérte a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola tanulóit, hogy adjanak elő egy részletet ifj. Zila Lászlóval készített interjúból, amelyből fontos információk hallhatók a Zila Kávéházról. Szabó Lászlónak, mint kérdező riporternek a szerepét Czétényi Lőrinc, ifj. Zila László szerepét pedig Szarvas Fülöp töltötte be.
A felolvasást Újvári Ferenc megköszönte a diákoknak, s azzal folytatta, hogy kijelentette:
"A könyv szerzőjének sikerült minden interjúalanyával exkluzív, sok mindenre kiterjedő interjút készítenie, s ezeket műves megfogalmazásban, körültekintően és pontosan visszaadnia könyvében. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnökével, Király Lajossal készített interjúból széleskörű információt kaphatunk a napjainkra már valóban országos hírnévre szert tett Irodalmi Körről, és a Kör tevékenységét irányító íróról, költőről, műfordítóról, Király Lajosról, a Magyar Kultúra Lovagjáról.
Aki ugyan kortárs-író - de már több is annál!
Az interjú ezen részét hallgassuk meg élőben magától Szabó Lászlótól és Király Lajostól!"
És az érintettek lefolytatták az interjút "élő adásban", amely meghallgatható, megnézhető alábbi videónkban.
Ennek az interjúnak része volt Michel Cahour francia költő verse, amely A CSÖND HANGJAI címmel Király Lajos fordításában és Újvári Ferenc előadásában elhangzott.

Király Lajos:
A CSÖND HANGJAI

1
Mikor az éjszaka nyújtózkodik a hegyek fölött,
csönd csobban köröttem, akár egy kő a tóban,
a sziklák most már nem beszélnek,
a szavak távoli csillagokon pihennek
némán és észrevétlenül,
miként a falevelek hallgatnak
az őszi utakon pihenve.

2
Miként egy Mozart áriát: -
a csöndet hallgatom,
melyben egy bűvös fuvola-hang
mintha lelkem mélyéből szólna.
Távol a zajongó beszédektől
hallgatom a hullámok locsogását,
a szellő sások levelein dalolását,
és, - bár messze vagy tőlem, -
hallom szíved szerelmes dobbanását!

3
A csöndet hallgatom szívemben: -
olyan akár egy bús madárdal,
egy szerelem fájdalmas kiáltása,
egy bánatos felhő suhanása
a szomorkás égen,
egy hulló falevélnek
halk zizzenése, -
és az élet panaszos suttogása.

4
Elmenekültem fecsegések és pletykák elöl,
fájdalmas veszekedések elől, melyek bántanak.
Kisétáltam a zajongó világból!
Hozzád menekültem: -
csak tested ad mélységes nyugalmat!

5
Amikor a szavak elnémulnak
és nem halljuk a hullámok moraját,
amikor nem zengnek hegedűk húrjai
reggelente a dombokon,
amikor egyedül maradok lelkem csöndjével, -
bennem zokog a világ! -
Amikor többé már senki sem kopog ajtómon,
s a hullámok holtan fekszenek a parti fövenyen,
akkor csendben - csak Rád gondolok!

6
Csókolj meg az áldott csöndben! -
És írjad le nekem a szavakat:
a csönddel teli, csöndről suttogó szavakat, az ölelkező rímektől áradó
gyönyörű költeményt,
a tündöklő napfényről szóló szavakat, amelyek oly csodálatosak,
mint eső után - a szivárvány!

Az irodalom után ismét zene következett Gál Hedda, Hoppál Mihály és Futó Ádám előadásában.

Ezt követően pedig a könyv szerzője olvasta fel gyermekkoráról a következő sorokat:
"1940. január 18-án születtem Endrődön, Békés megyében. Édesapám tisztviselő volt. Szülőfalunkban, a helyi Fa- és Vegyes Nagykereskedelmi Rt. főkönyvelőjeként dolgozott. Onnan Orosházára kerültünk, mert ott kapott állást a járási főszolgabíróságon. Édesanyám szintén endrődi származású. A háztartással és a gyermekek nevelésével foglalkozott. Hárman voltunk testvérek.
A nagyszüleim mindkét ágon iparosok: apai nagyapám kovácsmester, anyai nagyapám pedig csizmadia mester volt. Sajnos, az apai nagyszüleimet már nem ismerhettem, a korai haláluk miatt. Boldog, élménydús gyermekkorom volt. A tanéveket szüleimmel Orosházán töltöttem. A nyári szünidőket nagyszüleimnél Endrődön, a Hármas-Körös partján. Szó szerint a partján, mert az erősen lejtős kertünk végében több méter szélességű, hatalmas termetű nádas mögött ott lapult a víz, a körös egyik holt ága. Tilos volt a kert végébe lemennem, de tisztes távolságból is órákig tudtam figyelni a rejtelmes, szeles időben suttogó nádast, hallgatni a békák fantasztikus kórusát. Nagyapámék sok állatot tartottak. Én igaz barátságba kerültem velük. Leginkább a tehenekkel, amelyeket a városi közvélekedés butának, ostobának tart. Pedig ha ismernék őket?!... Igaz, nagyszüleim is aggódva figyelték, hogy apró gyermekként a nagy négylábúakat őszinte odaadással vakargattam a rücskös felületű, külön erre a célra szolgáló szerszámmal. Sohasem történt meg, hogy ökleltek, vagy rúgtak volna.

Ellenkezőleg: nyálukat csorgatva tartották a fejüket, s ha az orruk elé kerültem, hálából megnyalták a homlokom. A boldog gyermekkoromat csak egy dolog árnyékolta be, a világháború. Édesapám főnökei kiadták a parancsot, hogy menekülnie kell a hivatalnak, és így nekünk is. Orosházáról Dombóvárra, hogy az orosz megszállást elkerüljük. Hogy miért éppen Dombóvárra, ezt sohasem kérdeztem édesapámtól. Szörnyűséges utazás következett. A fagyos, jeges Dunán emberi erővel vonszolt kompon keltünk át, dermesztően hideg időben. Csaknem lefagyott kezem, lábam.
Már gyermekkoromban központi szerepet töltött be életemben a templom, az Istenhit. Ma már tudom, hogy ezt ajándékba kaptam. A reggeli és az esti imák - Endrődön és Orosházán egyaránt. A vasárnapi ministrálások, a templomtornyok, a harangok, a harangozás. Úgy éreztem, hogy minden harang egy külön egyéniség, hiszen a hangjuk is teljesen más. Egyiknek szebb, mint a másiknak. Szépen szólnak, mert lelkük van. Hangjuk messzire száll..."

Az elhangzottakat követően Újvári Ferenc kijelentette, hogy "az elkövetkező percekben egy fordított interjút fogunk hallani. Most nem Szabó László, az újságíró fog kérdezni, hanem neki teszi fel kérdéseit Király Lajos."

KIRÁLY LAJOS a tanulmányairól: középiskoláról, egyetemről, céljairól kérdezi partnerét. Meg arról, hogyan került sor a 18. Kerületi Hírek megalapítására?

SZABÓ LÁSZLÓ válaszából sok mindent megtudhat a publikum. Mint ministráns gyereket a dühöngő Rákosi-érában nem vették fel a helyi gimnáziumba. De éppen akkor a nagyobb részt szétzavart, feloszlatott szerzetes rendekből Orosházán volt lelkész dr. Nagy Ernő, a Piarista Rend pap-tanára. Az ő ajánlására került a Budapesti Piarista Gimnáziumba, ahol 1958-ban érettségizett. Azután Szegedre a Római Katolikus Teológiára pályázott, ahová felvételt nyert. Három évig teológus, beöltözött klerikus volt, de papszentelésre nem került sor. Nagyon kellemes emlékei vannak ebből az időből. Tanáraira, professzoraira emlékszik. Többek között dr. Csanád Béla professzorra, aki pap-költő is volt. Nagyon szép verseket írt. Szót ejtett arról is, hogy rektoruk egy alkalommal meghívta Sík Sándort, a szegedi egyetemi tanárt, a Piarista Rend főnökét, hogy tartson a teológusoknak egy irodalmi előadást. Nagy ovációval fogadták a professzort, az előadása nagy élményt jelentett.
Majd Szeged után ismét Budapest következett: a Franklin Nyomda, ahol betűszedő lett. Előadásából halljuk, hogy Ciceró neve kis betűvel volt kiírva a szedőtermi regálokon... Ott tudta meg, hogy a cicero a tipográfiai mértékrendszer alapja, amely 12 tipográfiai pontot jelent. A pontrendszer - mondta - a mai napig él az elektronikában is. Utal a honlapokra, blogokra és arra, hogy a számítógépeken is pontokban mérik a betűk méreteit. Utal továbbá a Franklin Nyomda épületének az Egyháztól való elkommunuzálására. Aztán megemlíteti, hogy nyomdamérnök lett belőle, majd jóval később pedig elvégezte az Újságíró Akadémiát és így lett újságíró. A hirek18.hu-nak, a 18. Kerületi Híreknek - jelenti ki - külön története van. Másik újságnál akartak dolgozni - többes számban mondja -, mert hiszen a fiacskájával együtt, de végül is úgy döntött: legjobb, ha saját maguk, saját költségükre létrehozzák ezt a portált, amelyet azóta is dédelgetnek és csinálják.
KIRÁLY LAJOSTÓL jön a következő kérdés:
"Hogy kerültél a Zila Kávéházba, belecsöppentél, mint Pilátus a Krédóba?"
SZABÓ LÁSZLÓ VÁLASZA: "Azt mondják, hogy véletlenek nincsenek, de én mégis csak azt mondom, hogy egy véletlen folytán tudomást szereztem arról, hogy a Zila Kávéházban - amelyet már egyébként ismertünk - Kávéházi Esték lesznek, amelyet egy irodalmi kör rendez. Aztán elmentem tudósítani, ahol egyik ámulatból a másikba estem - és ott ragadtam".

KIRÁLY LAJOS örömét fejezte ki a sok-sok szép tudósítás miatt, a képanyagok és videók miatt. Azt mondta, hogy "ez mind nagyon fontos, mert megismerik a világon. Amint mondtad, a könyvben is megvannak a hivatkozások az online hírportálra. Ma már a Krúdy Körből több író is dolgozik, ír a lapotokban. Például Kanizsa József, Kreischer Nelly, Dedik János. Úgy tűnik, hogy jó társaságba keveredtél. Irodalmi énedet bemutattad, sok szép riportot készítettél."
Egy kis ének hallgatása után halljunk majd ezekből egy részletet!"

A párbeszéd után Gál Hedda és kísérőinek előadását hallgathatta a közönség.

Zenélés után ismét irodalom... A szerző könyvéből olvasott fel: "2014. január 16-án este rendezte első idei művészeti összejövetelét a Krúdy Gyula Irodalmi Kör. Hagyományainak megfelelően az "ecset" és a "toll" művészei kaptak pódiumot a Zila Kávéház Galériájában. A szép számban megjelent vendégek először - Kanizsa József, az Irodalmi Kör titkára köszöntője után - Arany Gusztáv festőművész kiállításának megnyitóját hallhatták Garamvölgyi Béla festőművész előadásában...[...] Ezt követően könyvbemutató következett. Fényesi Tóth János: Öt percre az Édentől című könyvének bemutatója a rendkívül jól szervezett műsoros esten történt. Jóllehet a könyv 2011-ben jelent meg, bizonyára a jelenlévők közül is többen most ismerkedtek meg ezzel a - nyugodt szívvel mondhatjuk - remekművel. A könyvet szerető embereket minden új napvilágot látott könyv meghatja. Rácsodálkoznak a kiadványra és szeretettel, érdeklődéssel veszik a kezükbe. A könyvnek - jó esetekben - megmaradt a különös varázsa, mítosza. Az Öt percre az Édentől-höz is küllemétől kezdve közeledhetünk. Ízlésesen tervezett, karton borítóba ragasztó kötéssel helyezett könyvtestről van szó, amely minden bizonnyal magán kiadásban jelent meg a Könyvműhely.hu nyomdászait is dicsérve.
A címnegyedből megtudhatjuk, hogy a nyomdai előkészítést Arany-Tóth Katalin és Máté László végezték, a borítót Sándor Kata tervezte, az illusztrációkat pedig az ipolytölgyesi Szent Erzsébet lakói készítették...[...].
'Mit jelent az öt perc és mit jelent az Éden? Az Éden - az egy kocsma. Átvitt értelemben. Mindenkinek van egy Édene, ahová visszavonulhat, ahol jól érzi magát, ahol harmóniában van' - kezdi a könyv ismertetését maga a szerző.
Fontos volt a szerző megnyilvánulása..., fontos volt verseiből és prózáiból felolvasni, meghallgatni, megismerni azokat. Pontosabban csak elkezdeni a megismerésüket. Mert ez a felolvasás és meghallgatás csak a kezdet. Kezdetnek viszont nagyszerű! Nem derült ki a szerző életkora a műsorból, de azt tudjuk, hogy megszületett. Ez a könyv bizonyítéka, hogy megszületett. Megszületett olyan értelemben is, hogy a 'poeta non fit, sed nascitur'. Új idők új dalaival érkezett. Nincs ugyan rím, nincs anapesztusz és jambusz, de van valami ősi erő, megjelennek az őseink. Egyszerre mind jelen van a verseiben. Az ősök, a származások, a családfa...
És valami új is érkezett. Új stílus, új forma, új kifejezési akcentus, sőt egy egészen új teljes dialektus!

'Mi Atyánk! Ki vagy Te a mennyekben? Hol van
az a szentség? Jön-e valaki a Te országodból, és
az akarat, akarja-e itt a Földön? Tegnap megadtad-e
a kenyeret, megbocsátottunk-e magunknak a mások
bűneit elnéznünk, és a kísértést engedtük-e szabadon,
hogy megmentessünk örökkön örökké?
De áldj meg minket! Még ma.'
Részlet a Koldus ima című versből."

Az est hátralévő részében Szabó László kötetében megjelent versekből egy csokor hangzott el.
Újvári Ferenc előadásában Lászki Erzsébet: Ima, Dömök Elíz: Miért írok? című versei,
Gál Hedda tolmácsolásában Fenyves Mária Annunziáta: Ne feledd..., Hoffmann Katalin: Hiszem című költeményei,
Kanizsa József: Krúdy a puszta Szent-Lőrinczi Lövöldében című saját írása,
Király Lajos Fehér József: Taníts meg engem és Király Lajos: Profán imádság saját verse.
Az utóbbi két, a szerzők által előadott költeményt alábbiakban ide idézzük.

Kanizsa József:
KRÚDY A PUSZTA SZENT-LŐRINCZI LÖVÖLDÉBEN
(1913-ra emlékezve a mai Zila Kávéház Irodalmi Kávézó és Galériában)

Ó, Krúdy Gyula, Krúdy Gyula
szépasszonyszívek hódítója,
aki országot - világot bejárta
a szerelem főkulcsát megtalálta.
Ó, mennyi szív hasadt meg érte?
Nem győzött járni temetőbe.
Lila liliomokat vitt a sírra,
bánatos nagy szemét vörösre sírta.

A nőkért jól forgatta a kardot,
ha kellett pisztollyal gyakorolt,
kint Puszta Szent-Lőrinczi lövöldében
úri társaság vidám bűvkörében.
S volt gróf Szemere Miklós vendége
ki e sportlövöldét építtette,
itt gyakorolt sok híres sportember,
hős Prokopp Sándor aranyérmet nyer...

Ó, Krúdy Gyula, Krúdy Gyula,
szépasszonyszívek hódítója,
most író utódok járnak e házba
hoznak asszonyszíveket szerelemlázba...

Király Lajos:
PROFÁN IMÁDSÁG

Mi Atyánk!
Ki vagy a béke szigetén: a Mennyekben,
s Mi vagyunk itt e zaklatott Földön.
Mikor jön el a Mi országunk?
Mikor jön el a te bölcs akaratod: -
békességben, csöndes megnyugvásban
éljünk itt, az öreg sárgolyónkon
és indulatoktól feszülő hazánkban?
Védj meg minket a kísértéstől,
hogy hibáinkat mindig másokénak hazudjuk!
Szabadíts meg a gonosztól:
mások alattomos üldöztetéseitől,
miként atyáink tették, gondolván azt,
hogy igazságosan cselekedtek!
Add meg a mindennapi kenyerünket!
Ne kelljen emberi mivoltunkban megalázva
munka és segély után esengeni!
Add, hogy ne kelljen utolsó menedékként
- gyermekeink és feleségünk elöl -
szánalmas elesettként halálba menekülni!

Utolsó zenei számként Cohen: Hallelujáját hallhatta a nagyérdemű - Gál Hedda nagyszerű előadásában.
A könyvbemutató irodalmi részét Újvári Ferenc zárta: "Szabó László már főiskolás korában lapot szerkesztett. A szegedi teológián az 1950-es években Élünk címmel jelentettek meg folyóiratot. Ebben saját írásaikat és érdeklődési körüknek megfelelőn a klasszikus költőktől gyűjteményeket is összeállítottak. Így került sor Ady Endre Istenes verseinek csokorba foglalására is. A mai est irodalmi befejezéseként most hallgassák meg a következő verset:"

Ady Endre:
KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM, KÖSZÖNÖM

Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó íze van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, Istenem, Istenem,
Zavart lelkem tegnap mindent bevallott:
Te voltál mindig mindenben minden,
Boldog szimatolásaimban,
Gyöngéd simogatásaimban
S éles, szomorú nézéseimben.
Ma köszönöm, hogy te voltál ott,
Hol éreztem az életemet
S hol dőltek, épültek az oltárok.
Köszönöm az énértem vetett ágyat,
Köszönöm neked az első sírást,
Köszönöm tört szívű édesanyámat,
Fiatalságomat és bűneimet,
Köszönöm a kétséget, a hitet,
A csókot és a betegséget.
Köszönöm, hogy nem tartozom senkinek
Másnak, csupán néked, mindenért néked.
Napsugarak zúgása, amit hallok,
Számban nevednek jó íze van,
Szent mennydörgést néz a két szemem,
Istenem, Istenem, Istenem,
Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm
S hogy te leszel a halál, köszönöm.

Az est kötetlen beszélgetésekkel, nassolással, kávézással és dedikálással ért véget.
hirek18.hu ................................................................-..----.......... Vissza a fő oldalra