18. Kerületi Hírek

Keresés


A tartalomhoz

Tarlós István koszorúzott

Tarlós István megkoszorúzta Kővágó József emléktábláját
Kővágó József, Budapest egykori főpolgármestere ahhoz a generációhoz tartozott, amely kis falvakból indulva nagy útra kelt. Emberi tartásában mindig is becsületes, nyíltszívű maradt, bárhová is vetette a sors - hangsúlyozta Tarlós István főpolgármester Kővágó József Corvin-közi emléktáblájának koszorúzásán. Az egykori városvezető születésének századik évfordulóra emlékezve Tarlós István és Horváth János az Országgyűlés korelnöke helyezett el koszorút a második világháború utáni első budapesti főpolgármester emléktáblájánál.
Kővágó József hadmérnök, politikus 1913. április 8-án született a Zala megyei Csömödéren. Tanulmányai során került a fővárosba, elvégezve a Ludovika Hadiakadémiát és a Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karát. Példás hazafiságról tett tanúságot, amikor magas színvonalon képzett fiatal századosként nem a gyorsan felfelé ívelő katonai karriert, hanem a Magyarországért való helytállást választotta. Részese volt a Budapesten szerveződő katonai ellenállásnak, közvetlen munkatársa a kivégzett Kis János altábornagynak és mártírtársainak - hívta fel a Kővágó József példamutató életútjára a figyelmet Tarlós István.
Politikailag a legnagyobb hatást Bajcsy-Zsilinszky Endre tette rá. Az ő hatására választotta a háború után egyre agresszívabb politikát mutató kommunista párttal szemben a Független Kisgazdapártot, melynek már 1945 tavaszától vezető köreihez tartozott. Mint Budapestet jól ismerő, képzett értelmiségi, rövidesen a város alpolgármestere lett.
Kővágó József számára a 1945-ös választások sikerekor már megmutatkozott, hogy a kommunisták fő ellenségnek tekintik őt. A választási kampányban szervezett nagygyűlésen a városi színházban megtámadták, és csak a csodával határos módon menekült meg. A főváros ellenőrzését mindenképpen maguknak akaró szélsőséges baloldaliak - nem olyan nagyon idegen jelenség ez - azonban nem tudták lejáratni a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál. Kővágó realista mérnök volt, és ellentétben a nagyhatalmú kommunista Vas Zoltánnal, tisztában volt azzal, hogy a város jövőjét alkalmi krumpliosztással nem lehet megoldani. Egy olyan városét, ahol az ostrom során a lakások 14 százaléka elpusztult, 20 százaléka lakhatatlanná vált - emlékeztetett Tarlós István.
Budapest újonnan megválasztott vezetőjeként Kővágó törekvése az volt, hogy Budapestet visszavezesse az európai nagyvárososok közösségébe. Tisztában volt azzal is, hogy mindez nyugati segítség nélkül nem lehetséges. Elkötelezett híve volt annak, hogy az ország vegyen részt a Marshall-segély programban. Felhívást intézett számos országhoz, hogy támogassák Budapest újjáépítését. Ez látványos eredményeket is hozott. A bontakozó hidegháború és a terjeszkedő kommunista diktatúra azonban határt szabott terveinek. A megszállók megakadályozták a realista alapokon nyugvó városi újjáépülést. A golyónyomok a házfalakon és a lelkekben még évtizedekig ott maradtak.
Kővágó József visszavonult a városvezetéstől, visszatért a szakmájába, és mérnöki munkát látott el. Tildy Zoltán államfő mentési kísérletei ellenére 1950. május 23-án munkahelyén letartóztatták. Az ÁVH hónapokon át készítette elő koncepciós perének forgatókönyvét, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956 szeptemberében szabadult a börtön poklából, de októberben újra bekapcsolódott a Kisgazdapárt újjászervezésének előkészületeibe. A forradalom első napjaiban már a párt szűkebb vezetői közé tartozott. November elsején ismét Budapest polgármestere lett, rövidesen pedig a Független Kisgazdapárt főtitkárává is választották. Tekintélye és elismertsége vitathatatlan volt.
Tagja volt annak kijelölt küldöttségnek, amely Varsóba vagy Moszkvába utazott volna, hogy az ország a Varsói Szerződésből kilépjen, újra megteremtve ezzel a magyar demokrácia fejlődésének alapjait. Menekülnie kellett, 1956. december elején elhagyta Magyarországot, de szüntelenül hitt benne, hogy a szabadságra van remény. Először Európában, Bécsben és Hágában igyekezett támogatást szerezni a magyar forradalomnak. 1957 januárjában érkezett New Yorkba, hogy Kéthly Annával és Király Bélával együtt hitet tegyen az ENSZ-ben a magyar szabadság ügye mellett.
Külföldi barátai - mint Berlin akkori polgármestere, Willy Brandt is - felfigyeltek rá, hogy a Magyarország megmentésére vonatkozó tervek mellett mindig magánál tartott egy külön dossziét, amely Budapest újjáépítésének programját tartalmazta. Kővágó József lélekben mindig megmaradt a város hűséges gyermekének, ügyét elválaszthatatlannak tartotta az ország sorsától - hangsúlyozta Tarlós István.
Kővágó a Független Kisgazdapárt politikusaként 1945-től egészen a kommunista hatalomátvételig állt Budapest élén, harcolt a romos főváros újjáépítéséért, támogatást szervezve Bécs és London főpolgármestereitől. 1950-ben letartóztatták, előbb halálra, majd életfogytiglanra ítélték. 1956-ban szabadult a börtönből, 1956. november 1-jén újra főpolgármesterré választották. A második szovjet invázió után emigrációba kényszerült, megválasztották a Strassburgban megalakult Forradalmi Tanácsba, majd a Magyar Bizottság alelnökének. Mindvégig igyekezett a nyugati világ főpolgármesterei körében Budapest részére támogatást szerezni, a teljes magyar ügy képviselete mellett.
hirek18.hu/MTI ÖS ........................................................................................................................... Vissza a fő oldalra