18. Kerületi Hírek

Keresés


A tartalomhoz

Kávéházi Esték 2013 augusztus

Krúdy Gyula Irodalmi Kör Kávéházi Esték
Az Irodalmi Kör pestszentlőrinci törzshelyén, a Zila Kávéházban 2013. augusztus 15-én tartotta soron következő Kávéházi Esték rendezvényét: Dánielisz Éva és Kreischer Nelly költők szerzői estjét és Magyar Ari festőművész Szeretném bejárni a Földet című kiállításának megnyitóját. A szerzőkkel Király Lajos, a Magyar Kultúra Lovagja, a Krúdy Kör elnöke, író, költő, műfordító beszélgetett. Házigazda és a tárlat szervezője fényesi Tóth János irodalmi alkotó, irodalomszervező, előadó volt. A műsorban felléptek és közreműködtek még: Tálas Ernő operaénekes, Berkes József (cimbalom) és Badi István (hegedű), a 100 Tagú Cigányzenekar művészei.
Az est szereplőit részben a mellékelt videónkon, Dánielisz Éva költőt pedig saját
önéletrajzi írásával és egyik költeményével mutatjuk be.
Pestszentlőrinc művészeti életének centruma lett a Zila Kávéház, ahol Krúdy követői és tisztelői: írók, költők, publicisták, irodalmárok, festők, színészek, zeneszerzők, képzőművészek, előadóművészek összejönnek minden hónap harmadik csütörtök estéjén, hogy bemutassák alkotásaikat, hogy előadjonak, hogy beszélgessenek egymással. A művészet kedvelői is megjelennek ilyenkor megnézni az új tárlatot, meghallgatni az előadásokat és bekapcsolódni a tere-ferébe egy kedvezményes, félárú sötemény és feketekávé mellett - itt a Művészet Centrumában, a Zilában. Mert hogy centrum lett a Zila. Pestszentlőrincé mindenképpen, de hírneve már elhagyta a kerület határait. Gyakran és sokan érkeznek távoli vidékekről is, akik kíváncsiak lettek a Zila Kávéházra és kíváncsiak lettek a Krúdy Gyula Irodalmi Kör Kávéházi Esték rendezvényére.
Mi, az itteni lakók, ide várjuk a vendégeket, nem Óbudára a Kéhli Vendéglőbe... mert Pestszentlőrincet szeretjük.
(Egyszer talán ellátogatunk amoda - stikában. Tanulni. Hogyan csináják ők. Meg hát megnézni az ódon várost.
"Kétségtelenül megállapították, hogy Óbuda Magyarország legrégibb városa, már Béla király idejében is helyén volt, de hogy alapítási éve egybeesik Krisztus születésének idejével, az első kersztények megjelenésével, azt sokféleképpen bizonyítani lehet." Krúdy: Százesztendő emberek búcsúja (Ódonságok városa). Na, persze, Nyíregyháza, a nagy író szülővárosa is hívogatja a Krúdy-követőket. E helyen fogantak - a Sóstói-sétányon - Kanizsa Józsefnek itt a másik kolumnában idézett művei: Szindbád a Sóstói-sétányon című novellája és Krúdy a Sóstónál című költeménye.)
Óbudán élt Krúdy évekig. Most itt zajlanak a Krúdy-események. 2013 Óbudán Krúdy-év! Persze, máshol is, Pestszentlőrincen is. Csakhogy Óbudán fantasztikus esemény-sorozattal, programokkal várják a publikumot. És Óbudának a Krúdy-évre van egy nagyszerű, tartalmas, izgalmas, írígylésre méltó programfüzete:
"Krúdy-év Óbuda 2013 Programfüzet és irodalmi szemezgetés - 2013. április-november". Ezt a programfüzetet jó gusztussal lehet kézbevenni és nagy élvezettel lehet olvasni. Erős a kísértés, hogy idézeteket vegyünk belőle.












KANIZSA JÓZSEF
SZINDBÁD A SÓSTÓI-SÉTÁNYON

Kettőezeröt december 17-én délután 17 óra után a Sóstói sétány környékére kissé egyhangú, borongós sötétség ereszkedett. A Krúdy Vigadó és a rendezvényt támogatók által megrendezett "Krúdy Karácsonya" nyitóestjére szép számmal jöttek meghívottak és Nyíregyháziak.
Ki-ki a sátrak előtt vagy a lobogó tábortűz mellett toporgott eszmecserét folytatva a zimankós télies időben. A Szindbád Szállóból, Budapestről érkezett díszvendégekkel Krúdy Anna, Krúdy Péter, Gyula testvéröccsének leánya, mint Krúdy leszármazott és Fenyves Mária Annunziata, valamint Czérna Vilmával -feleségemmel- együtt mentünk át a tóparti sétányra. A hangulat már-már felfokozott volt. Szemet-fület gyönyörködtető, ahogy korabeli ruhákba öltözött leányok karácsonyi dalokat énekelve sétáltak, a pattogott tábortűznél.
A főszervező házigazda, Rabóczki Lászlóné Marika csatlakozott hozzánk. Nem tudom mi indított egy hirtelen mozdulatra. A sétányon, varázsütésre kelet felé nézve, koraesti szürkületben, a fák között, mintha ködből tűnt volna fel egy magas, daliás termetű fekete télikabátot, nyakában fehérsálat viselő, férfialak jött felénk lépdelve, egy széles karimájú fekete kalappal a fején, amolyan finom eleganciával, lazasággal.
Hirtelen a hölgykoszorú felé fordultam:
-Odanézzenek! Szindbád, Krúdy Gyula uram jelent meg a sétányon!!! Vagy ez csak tréfa!?
A társaságban levő hölgyek is odakapták a tekintetük, s egyszerre szólaltak meg:
-De hiszen ő, Cecei Horváth Tibor, az óbudai Kéhli Vendéglő tulajdonosa, a költő. Szindbád!
Hihetetlen érzés kerített hatalmába.
Összenéztünk, s egyszerre akartuk kimondani:
-Micsoda hasonlatosság. Pont e napon, most láttuk úgy, mintha Krúdy Gyula jött volna felénk azzal a méltóságteljes, magabiztos úri eleganciával, nőhódító fenséges tekintettel.
Lám, Krúdy szellemében jöttünk karácsonyt ünnepelni a Krúdy Vigadó mellé, a sétányra. Itt, ahol annyit sétált Krúdy a tóparton, e hasonlatossággal mégiscsak megidéződött, legalábbis nekünk, akikhez oly közel állt emberi, írói nagysága, személyisége.
Cecei Horváth Tibor üdvözlése után Rabóczki Lászlóné, Marikával megjegyeztük: "most még az ünnepi megnyitóhoz, a karácsonyi műsor alatt szállingózó hó is megérkezhetne, ez volna maga a csoda, a csúcs!..."
A pásztorok jelenet csodás hangulattal hangolta rá a jelenlevő közönséget az ünnepi fénypontra. Az angyalok szívhez szóló éneke csodát varázsolt a szívekbe. Láss csodát..., az ének közben szép lassan elkezdődött a hópelyhek pilléző szálldogálása. A lámpák, a tábortüzek és a gyertyafényekben a hóesés volt maga a csoda. Mire a jászoljelenetet játszották a színészek, addig szépen, egyenletesen esett és esett a patyolatfehér hó...
Esett akkor is, amikor Rabóczki Lászlóné Marika szólt a jelenlevőkhöz, s esett, esett akkor is a hó, amikor Nyíregyháza polgármestere, országgyűlési képviselő ünnepi megnyitóbeszédet mondott a nagy létszámú érdeklődő, ünneplő sokadalomhoz, Krúdy Karácsonyt áhító, múltat felidéző közönséghez.
Mi, jelen lévők áhítattal adtuk át magunkat Krúdy szellemének, a karácsonyi bensőséges, meghitt hangulatot megidézve, átérezve az élet minden szépségét, annak gyönyörét, örömét a hulló hóesésben. Közben békés, boldog, áldott karácsonyt és sikeres újévet kívántunk egymásnak...
E szűzi hóesésben gyönyörű volt ez az est. Velünk volt Szindbád...

KANIZSA JÓZSEF
KRÚDY A SÓSTÓNÁL
(Emlékezés Nyíregyháza-Sóstónál)

Az ifjú Krúdy arcát láttam ott
visszatükröződni a Sóstó vizén
s valami parfüm illatot
hozott, sodort felém a tavaszi szél

A kigombolt hatalmas kabát,
mint sötét vitorla lengett a szélben
és nyomában levél pergett át
a sétány arany-kavics szőnyegen

Méltóságosan nézett a víztorony
Büszke volt Krúdy sudár alakjára
A rezgőnyárfa népi zenét játszva

Krúdyt zokogva búcsúztatta az alkony
Szindbád Nyíregyházán csak átsétált,
gondolatban még a Kéhliben járt...

De térjünk csak vissza a Zilába, Pestszentlőrincre!
Krúdy itt is járt, igaz akkor még Lövöldének hívták. Az épület azonban megtartotta történelmi vonásait máig. Az Irodalmi Kör titkára, Kanizsa József
elmeséli, hogyan kerültek a Kávéházi Esték a Zila Kávéházba...
És ugyancsak ő egy nagyon szép verset is írt erről:

KRÚDY A PUSZTA SZENT-LŐRINCZI LÖVÖLDÉBEN
(1913-ra emlékezve
a mai Zila Krisztina Irodalmi Kávézó és Galériában)

Ó, Krúdy Gyula, Krúdy Gyula
szépasszonyszívek hódítója,
aki országot - világot bejárta
a szerelem főkulcsát megtalálta.
Ó, mennyi szív hasadt meg érte?
Nem győzött járni temetőbe.
Lila liliomokat vitt a sírra,
bánatos nagy szemét vörösre sírta.

A nőkért jól forgatta a kardot,
ha kellett pisztollyal gyakorolt,
kint Puszta Szent-Lőrinczi lövöldében
úri társaság vidám bűvkörében.
S volt gróf Szemere Miklós vendége
ki e sportlövöldét építtette,
itt gyakorolt sok híres sportember,
hős Prokopp Sándor aranyérmet nyer...

Ó, Krúdy Gyula, Krúdy Gyula,
szépasszonyszívek hódítója,
most író utódok járnak e házba
hoznak asszonyszíveket szerelemlázba...

Magyar Ari festőművésszel az Est hivatalos programjának befejeződése után - vacsora közben - sikerült beszélgetnünk.
Részleteket mesélt a krétarajzról, erről a már az őskorban falfestmények formájában alkalmazott technikáról. Megtudhattuk, hogy egyszerű iskolai krétával dolgozik. Az ötletet az ukrán művésznőtől, Tatyána Sevtyenkótól kapta. Egy éve ezzel a módszerrel dolgozik. Ma már tanfolyamon is oktatja ezt a tudományt.
Azt is elárulta, hogy hogyan került kapcsolatba a bolgár nyelvvel...
A beszélgetés megtalálható a mellékelt videón.
vivere ............................................................ Vissza a fő oldalra