Nagypéntek
"Szent az Isten, szent és erősséges, szent és halhatatlan, irgalmazz nekünk!" - hangzik fel az ének a nagypénteki szentkereszt leleplezése előtt. Jézus szenvedése és kereszthalála eseményei előzik meg feltámadását, amelyet Húsvét napján ünnepel a keresztény nép. Az ember Jézus áll ma előttünk, aki harminchárom évet élt a földön, tanított, dolgozott, barátokat és tanítványokat gyűjtött, majd vérrel verejtékezett, szenvedett és meghalt a keresztfán ártatlanul. Szenvedése és halála az emberi élet összefoglalása, személyében képviseli Isten előtt az egész emberiséget. Teheti ezt azért, mert személyében egyesíti Isten és ember természetét, mivel Ő maga egy személyben Isten és ember egyszerre, egy időben és elválaszthatatlanul. Megostorozni, megkínozni és megölni az ember Jézust lehetett, akit az Isten a halálban sem hagyott magára, mivel háromszemélyű az Isten, Atya, Fiú és Szentlélek.
A halálból Isten feltámasztotta az ember Jézust, aki újra egyesítette magában az embert a második isteni személlyel, a Fiúval. Mivel a megkeresztelt és Jézus által megváltott ember megkapta a Szentlelket, a harmadik isteni személyt és magában hordozza, ezért a halál nem végállomás számára. Halála után Isten megtartja őt a keresztsége okán Jézus emberségéhez hasonló módon és formában és a feltámadáskor egyesíti teljes emberségével. Ekkor születik meg valójában a megváltott, megkeresztelt és megtisztult csodálatos ember, aki Istenhez hasonló. Ebben a folyamatban a földi élet és annak minden állomása, az emberi öröm, a szenvedés és halál egy rövid, de lényeges állomás.
Írta: presster.......................................................... Vissza a fő oldalra